Jóbogyók és nem jóbogyók (mérgező és ehető bogyók)

Ősszel sok színes és kívánatos bogyó jelenik meg a parkokban, kertekben található cserjéken, fákon.

Mi a madaraknak finom csemege, az embereknek nem mind ehető, így csak óvatosan a színes bogyók kóstolgatásával.

A "Mesehősök növényei" programsorozatunk keretében a kuflikkal indultunk jóbogyó keresésre egy Szamóca Kiskertész foglalkozáson a Füvészkertben.

A "jóbogyót" vagyis ebben az esetben a vörös áfonyát egy ötszemű szörny őrizte. A jóbogyóig vezető út során megvizsgáltunk minden útunkba eső, színes bogyós növényt, és megbeszéltük, hogy melyik ehető és melyik mérgező. A mesében található piros színű jóbogyóhoz leginkább a vörös áfonya hasonlított, mely valóban ehető. A nyers vörös áfonya fanyar íze kicsit megingatta a kiskertészek bizalmát, hogy valóban ez lenne, az a keresett jóbogyó, de a szárított változata mindenkinek ízlett, így mindenki egyetért abban, hogy jóbogyót rágcsálni jó, és nem mellesleg nagyon is egészséges.

A séta előtt mindenki ültetett egy saját bogyós szobanövényt, korallbogyót, (mely nem jóbogyó, vagyis nem ehető), és készített egy saját kuflit papírból. A nagy közös kupacba a kuflik édesburgonyából készültek, a kupac mohából. (A korallbogyó gondozását és a kuflis foglalkozáson készített képeket a cikk alján találod).

Az alábbi növényekkel találkoztunk a séta során.

A leggyakrabban előforduló színes mérgező bogyók a kertekben:

Fagyal: gyakran ültetik sövénynek. Magja mérgező

Borostyán: örökzöld kuszónövény. Bogyója mérgező.

Tűztövis: Gyönyörű színekben (piros, narancssárga, citromsárga) bogyóját a madarak előszeretettel fogyasztják. Emberre veszélyes.

Magyal: A karácsonyi dekorációk kedvenc alkotóeleme, de gyönyörű piros bogyója mérgező.

Dérbabér: Igénytelen és fagytűrő hálás cserje, de minden része mérgező.

Vadszőlő: Gyönyörű vörös színben pompázik ősszel a levele, de a kék bogyója mérgező.

Madárbirs: Csak enyhén mérgező, de jobb nem próbálgatni.

De szerencsére nem csak mérgező bogyók vannak a kertekben, hanem "jóbogyók" is.

A következőket lehet szedni:

Csipkebogyó: természetes C vitamin forrás. Lekvárt is készítenek belőle. Teának nem kell forrázni, mert úgy pont az értékes C vitamint tesszük tönkre, csak áztatni hideg vízben 5-6 órát.

Galagonya: szívproblémák gyógynövénye. Virágából, leveléből gyógytea, bogyójából szörp és lekvár készíthető.

Madárberkenye: íze fanyar, de készítenek belőle pálinkát, ecetet, szörpöt. Díszfaként gyakran ültetik városokban, mert jól bírja a szennyezett levegőt, de már étkezésre nemesített, nyersen sem keserű változata is kapható, ha szeretnétek a gyümölcsöskertbe.

Homoktövis: Immunerősítő, gyuladásgátló.

Som: akkor finom, ha megcsípi a dér, de napsütéses helyeken már kora ősszel beérik, és a ha későn jön a dér (akárcsak az idén), akkor addig lepotyog. Magas a C-vitamin tartalma. Pálinka és lekvár is készül belőle. 

Kökény: Nagyon tövises bokra tavasszal még lombfakadás előtt fehér virág ruhába öltözik. Kék bogyója nagyon fanyar, jobb megvárni míg megcsípi a dér. Lekvár, pálinka, likőr is készülhet belőle.

Áfonya: Van vörös, fekete és tőzegáfonya. Közös tulajdonságuk a magas az antioxidáns tartalmuk, immunerősítő hatásuk, és hogy savanyú talajban nevelhetőek.

A vörös áfonyát inkább szárított, vagy más formában feldolgozott állapotban árusítják, mert nyersen nagyon savanyú, fanyar. 

A korallbogyó (Nertera), amit a foglalkozáson ültettünk, egy hálás kis szobanövény sok színes bogyóval. A díszítőértékét adó bogyók több hónapig is pompáznak. Világos, nem túl meleg helyre tegyétek, és tartsátok mindig nedvesen. A cserepe alá tegyetek egy tálat és abba töltsetek vizet, mert nem szereti ha felülről locsolják (megbarnulnak a levelei). Nem jóbogyó!! Ne kóstoljátok meg! Bogyója mérgező.

A foglalkozáson egyedi kufli figurák is készültek, melyeket itt tudtok megnézni: Kuflik és jóbogyók

A kuflikupac az édesburgonyából készült kuflikkal: