Napos tájak lakomája [1]

Nem mindennapi uzsonna kínálkozik mindazoknak, akik részt vesznek a datolyaparti kiruccanáson: édes datolya, ropogós pisztácia, kandírozott füge, zamatos maracuja, ínycsiklandó kókusz, frissen pörkölt kávé és izletes szentjánoskenyér.

De honnan is ez a sok finomság? Kezdjük hát a felkutatását mindegyiknek egyenként.

Ezek közül talán a szentjánoskenyér az, amelyről a legritkábban, vagy egyáltalán nem hallottunk még. Pedig csodálatos eledel, messzi, napsütötte száraz tájakon igencsak megörvend neki az éhes vándor, és amint neve is erről árulkodik, Keresztelő Szent Jánosnak is ez volt a mindennapi betevő falatja a sivatagban. S valamikor nem is olyan régen mifelénk is ismerték, akár a karácsonyi asztal egyik csemegéjeként.

És akkor lássuk, mi fán terem!!!

Természetesen, szentjánoskenyérfán, amelyet neveznek még méz-sáska fának is, angolul egyszerűen sáska fának (locust tree), a törököknél pedig kecskeszarvnak, arra emlékeztető termése miatt.

/_f/afonya/rumini1.jpg

Ez a fa (tudományos nevén Ceratonia siliqua) Kis-Ázsia területén őshonos, de megtalálhatjuk az egész mediterrán térségben, és Dél-Európában is mindenhol megterem. Ha élettere megengedi, nagyon szép, terebélyes fává tud nőni, ha nem, kisebb bokorként is beéri.

A fa termése a kb 20 cm hosszú barna, fényes hüvely, az úgynevezett karob, vagyis a szentjánoskenyér. Ennek a belsejében lakoznak húsos magvai, melyek kiszárítva ékszerek, drágakövek, arany megbízható mérőegységének bizonyultak valamikor a Közel-Keleten. A keraton görög szó lett így a ma is használt karát szavunk elődje.

/_f/afonya/rumini2.jpg

A karobot szárítják és őrlik, adalékot nem tesznek hozzá, így kerül forgalomba. A karobpor vitaminokban és kalciumban is gazdag. A por pirítva nagyon hasonlít a kakaóporhoz, így annak helyettesítésére is használható. Energia- és zsírtartalma alacsonyabb, gluténmentes, és nem tartalmaz koffeint sem.

Érdemes megjegyezni tehát ezt az egeszséges csokipotlót!!!

……………………………………………………………………………………………………….

A pisztáciát azonban manapság már majdnem mindenki ismeri és szereti is ropogtatni olajos magvait, amelyek természetesen a "valódi" pisztáciafán teremnek (Pistacia vera). Ennek a fának a származása is Kis-Ázsiára tehető, és még azon túlra is, termesztésével azonban már jól elterjedt a Mediterrán térségben.

S ha már van "valódi" pisztáciafa, érdemes megemlíteni, hogy ennek vannak rokonai is, melyek közül figyelemre méltó az ehető gyantájáról, az úgynevezett masztikáról ismert mediterrán Pistacia lentiscus.

/_f/afonya/rumini3.jpg

Jó tudni, hogy például az egyik legfinomabb pisztácia magot a görögországi Aegina szigetén termesztik, nagyon jó minőségű ehető gyantát, vagyis masztikát viszont a szintén görög Chios szigetén nyernek.

/_f/afonya/r.jpg

A lakoma többi növényének felkutatását jövő héten folytatjuk!

Képek forrása:

  1. Terebélyes szentjánoskenyérfa Kréta szigetén (Fotó: EKW)
  2. A szentjánoskenyérfa termése, a karob (Fotó: EKW)
  3. Valódi pisztáciatermés (Fotó: http://www.fruit-crops.com/pistachio-pistacia-vera/)
  4. Gyantás pisztácia termése (Fotó: EKW)

A Napos tájak lakomája tudósítás Berg Juditnak a Pozsonyi Pagony kiadónál megjelent Utazás Datolyapartra című kötetének ihletésével jött létre, a Szamóca Kiskertész Tanoda e témában való gyerekkertész-foglalkozására.

Írta: EKW

         SZAMÓCA események:
2018. április
HKSzCsPSzV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30123456
Szamóca Kiskertész Klub 2018
Március 24. 10.00 és 11.15-től Csingiling és a tavasz virágai- kertészkedés tavasztündérekkel
Április 21. 10.00 és 11.15-től Az égig érő paszuly
Április 28 10.00 és 11.15-től Nyúl Péter veteményeskertje
Május 12. 10.00 és 11.15-től Micimackó és a méz
Május 26. 10.00 és 11.15-től Bogyó és Babóca kertje
 

  Jelentkezés Szamóca Klub foglalkozásra:
Életkora év