A napraforgó gondozása

Szamóca tanodás foglalkozásunkon papírcserépbe bujtattál pár szem duci fekete magot. Ezek napraforgómagok. Ezekből a magocskákból lesz az óriás napraforgó.

(Ha nem voltál ezen a foglalkozáson, akkor vesd el otthon a saját napraforgó magodat.)

Hogy a te napraforgód is olyan szép nagy legyen, mint azok amiket kiránduláskor az utak mentén, szántóföldeken, vagy a szomszéd kertjében bizonyára már láttál, fogadd meg Szamóca tanácsait.

A kis papírcserepet tedd a kertedben vagy a teraszodon egy olyan védett helyre, ahol nem borul fel és locsolgassad minden nap. Öntözésnél figyeljetek arra, hogy a föld ne legyen túl nedves de ne is legyen kiszáradva. A kezetekkel tapintsátok meg a földet, hogy érezzétek, elég nedves vagy túl vizes.

Ha már kihajtotta első leveleit, a papírcseréppel együtt ültessétek be a földbe a kertben, vagy a teraszon egy nagy cserépbe. A kis kertész lapátotokkal ássatok egy akkora gödröt, hogy a cserép könnyen beférjen. Puha fészket csináljatok neki. Költöztessétek bele a kis napraforgót, cseréppel együtt. Öntözgessétek, figyelgessétek nap mint nap.

Ha a teraszon ültettétek be egy nagy cserépbe, próbáljátok kikötni, hogy ne boruljon fel, ha fúj a szél. Ha ügyesen gondozzátok, hatalmas nagy virágot nevel, mely mindig a nap irányába fordul. Ha a tányér közepén levő magocskák megfeketednek, kikerekednek, jó ducik lesznek, akkor megkóstolhatjátok. A magok finomak, csak ki kell bontani a héjából.

Ha nem akartok napraforgó magokat kóstolgatni, a bontással bajlódni, hagyjátok kint a kertben és a madarak örülni fognak a finom csemegének.

Jó kertészkedést! Szamóca.